Kiemelt gyártónk, a Honeywell összegyűjtötte azokat a trendeket, amelyekre idén az épülettechnológia területén számíthatunk. Ezek a trendek összességében egy közös gondolatot tükröznek: a technológia rohamosan az épületüzemeltetés minden aspektusának szerves részévé válik. Akár a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, akár a kibertámadások elleni védekezést, akár az energiateljesítmény és a használók jólétének optimalizálását, akár a közösségek válsághelyzetekben való ellenállóbbá tételét segíti elő, a technológia versenyelőnyt jelenthet az üzleti életben, és segíthet az üzemeltetési költségek csökkentésében.
1. A „mindent villamosítani” mozgalom felgyorsulása
„Egy teljesen elektromos épülethez nemcsak egy életképes fenntarthatósági tervre, hanem egy intelligens vezérlési stratégiára is szükség van, amely a jelenlegi energiateljesítmény reális alapszintjének meghatározásával és a meglévő infrastruktúra alapos vizsgálatával kezdődik, beleértve a kínálati és fogyasztói oldali energiát is” – mondta Udaya Shrivastava, a Honeywell alelnöke és technológiai igazgatója. „Emellett kreatív gondolkodásra, a már kész technológiákba való befektetésre és a szervezeten belüli holisztikus erőfeszítésekre van szükség. Ezeknek a változtatásoknak az elvégzése megengedhetetlenül drágának tűnhet, de léteznek olyan megoldások, amelyek mérhetően csökkenteni tudják az üzemeltetési költségeket és hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.”
2. A kiberbiztonság beágyazása és integrálása a digitális innovációba
Ahogy az IoT tovább egyesíti az operatív technológiai (OT) és az informatikai (IT) rendszereket – és a kibertámadások gyakorisága és kifinomultsága növekszik -, a fejlett AI/ML-alapú kiberbiztonság alapvetővé válik a digitalizált épülettechnológiai rendszerek tervezésénél. Ugyanakkor a kiberbiztonsági szakemberek hiánya valószínűleg továbbra is kihívást jelent majd.
„Általában még mindig nem értik, hogy milyen fontos az OT-infrastruktúra megerősítése és a megfelelő protokollok bevezetése egy incidens esetén” – mondta Mirel Sehic, a Honeywell épületek kiberbiztonságáért felelős alelnöke és ügyvezetője. „A kiberbiztonság a technológiafejlesztéssel kezdődik, a digitalizáció előrehaladtával a mérnököknek és a termékfejlesztő csapatoknak a biztonságot és az adatvédelmet a tervezés által kell szem előtt tartaniuk.”
3. Lehetővé válik a dinamikusan reagáló épületek kivitelezése
Az épületvezérlések hagyományosan olyan beállítási pontokat használtak, amelyek abból a feltételezésből indultak ki, hogy minden helyiség 100%-ban kihasznált, ami a hibrid munkaerő növekedése miatt ma már nem jellemző. Az épületirányítási rendszerek egyre inkább ki fogják használni az AI/ML algoritmusokat az energiahatékonyság és a használók jólétének optimalizálására, amelyeket többé már nem fognak egymást kizáró prioritásoknak tekinteni. Ezek az algoritmusok kifinomult modelleket tudnak létrehozni, amelyek feltárják a rejtett energiapazarlást, mivel mérlegelik a körülményeket és a szükségleteket az aktuális kihasználtsággal, az időjárási viszonyokkal és a közüzemi árakkal szemben.
„Az épülettulajdonosok számára elengedhetetlenné vált, hogy érdemi, rövid távú változást érjenek el szén-dioxid-kibocsátásukban” – mondta Manish Sharma, a Honeywell fenntartható épületekért felelős alelnöke és ügyvezető igazgatója. „Ehhez jobb adatokra van szükségük a működésükről. Tekintettel a fenntarthatósággal kapcsolatos fokozott tudatosságra és a fenntarthatóságba történő befektetésekre, a cégek számára kritikus fontosságú, hogy tudják és kommunikálják az érdekeltek felé, hogy létesítményeik hogyan optimalizálják az energia alapszintet, hogy végső soron csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat, anélkül, hogy ez hatással lenne a használók érzetére.”
4. A városok igyekeznek beépíteni az energia rezilienciát az üzemeltetési tervekbe
Mivel a szélsőséges éghajlati és időjárási jelenségek egyre gyakrabban fordulnak elő, az energia reziliencia továbbra is egyre nagyobb figyelmet kap. A városoknak és közösségeknek olyan megoldásokra lesz szükségük, amelyek segítenek nekik jobban reagálni az áramkimaradásokra, különösen, ha azok olyan kritikus infrastruktúrákat érintenek, mint a kórházak és a forgalomirányító rendszerek. A valós idejű, adaptív szabályozási stratégiákat alkalmazó mikrohálózatok és akkumulátoros energiatároló rendszerek segítenek a városoknak abban, hogy katasztrófák után is biztosítani tudják az alapvető szolgáltatásokat.
