Okosotthon, okos épület, intelligens épület. Míg néhány éve ezekről a kifejezésekről alig hallott idehaza bárki, manapság egyre több fórumon találkozhatunk velük. Azzal együtt, hogy sajnos gyakori jelenség a fogalmak keverése.
Pontosan ezért szerettünk volna külön cikkben foglalkozni az intelligens épületek és okosotthonok közötti különbségekkel. Kitérve természetesen arra is, hogy melyik milyen hozzáadott értékkel bírhat tartós használat esetén.
Mi egy intelligens épület lényege?
Egy intelligens épület gyakorlatilag nulla emberi beavatkozással, vagy minimális beavatkozás mellett is képes az elvárt funkciók optimális működtetésére egy adott rendszeren belül. A villamoshálózat részeként szinte bármi részét képezheti ennek a rendszernek. Valójában, inkább épületirányító rendszerekről beszélhetünk ebben az esetben. „Intelligens épületnek azt nevezzük, ha az ebben lévő épületszerkezet, a belső terek, a szolgáltatások és az informatikai rendszerek képesek hatékonyan kielégíteni a tulajdonosok és a környezet által támasztott kezdeti igényeket és követni azok későbbi változásait.” (Arup)
Első lépés: az építtető számára a legfontosabb az épület üzemeltetésére vonatkozó helyes, és megfelelő információk és az üzemeltetés áttekinthetősége.
Második lépés: olyan a megoldások megtervezése, amelyek a rendszerek közötti együttműködés, az integráció révén több értéket jelentenek, mint amit egy hagyományos épület egymástól független rendszerei biztosítanának.
Ilyen pl. a világítás vezérlése a légkezelők, a hűtési rendszerek és a beléptető rendszer! Egy különálló rendszerben egymástól függetlenül működnek.
Ez a tervezési és kivitelezési szempontokból alaposan átgondolt épület ki és bemenő adatokból, tetszőleges gyártó készülékei, berendezései is képesek kiolvasni a szükséges információkat. És ezeket egy központi rendszerrel integrálva, az épületet optimálisan lehet üzemeltetni.
Mi az előnye ezeknek?
Első sorban az energiatakarékosság, és az összehangolt, skálázható működés.
Annyi talán sejthető, hogy egy intelligens épületet kialakítani könnyebb, ha már a tervezés is ebben a szemléletben történik. Ugyanakkor tudatos tervezőmunkával az is áthidalható, hogy egy már meglévő családi házból sikerüljön intelligens épületet formálni.
Felmerülhet persze kérdésként, hogy ehhez képest mégis milyen pontokban tér el egy okosotthon.
Az intelligens épülethez képest miben más egy okosotthon?
Egy okosotthonban egy adott gyártó (vagy akár több gyártó) termékeinek és rendszereinek az alkalmazása történik a szükséges funkciók megvalósulása végett. Funkciók alatt érthetjük – többek között – a fűtést, a világítást, vagy az alábbi cikkből inspirációt gyűjtve a kert locsolását is.
Míg egy intelligens épületben emberi beavatkozás nélkül is működnek a szóban forgó funkciók, addig egy okosotthonban az okostelefonunk segítségével vezérelhető a funkcionalitás. Magyarul szükség van az emberi beavatkozásra. Tehát egy okosotthonban automatizált működésről nem beszélhetünk. Ez lényeges különbség.
Mindezen felül ott vannak még választható opcióként az okos eszközökkel felszerelt otthonok is. Ezekben bár működik valamilyen okos megoldást tartalmazó berendezés, viszont az eszközök nem kapcsolódnak egymáshoz. Ezekhez a háztartásokra sem az intelligens épület, sem az okosotthon megnevezés nem passzol.
Milyen előnyei lehetnek egy okosotthonnak és egy intelligens épületnek?
Előnyt jelenthet a kényelmi faktor, a fenntartható és környezetbarát működés, valamint a költséghatékonyság. Ez a hozzáadott érték mind egy okosotthon, mind pedig egy intelligens épület esetében megvalósulhat.
Különbséget jelent viszont, hogy milyen hatásfokon. Egyfajta sorrendet felállítva azt ki lehet jelenteni, hogy az intelligens épületek magasabb szintű hasznosulással kecsegtetnek. Köszönhetően annak, hogy automatizáltan segítik a kulcsfontosságú funkciók megvalósulását.
Legyen szó akár a fűtés vezérléséről, a világításvezérlésről, vagy például a kert automatizált fenntartásáról. A megvalósítás elsődleges kulcsa a tudatos tervezés, amihez az alábbi elérhetőségeinken szíves örömest állunk rendelkezésre.
